Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Sok kicsi sokra megy, de sokat is el tud vinni - bizony így lehetne jellemezni, hogy miért is ugrott idén augusztusban korábban soha nem látott szintre a nyolcadik havi költségvetési hiány. Ami szembetűnő, hogy a "nettó áfabevételek" látványosan javultak az előző hónapban, de még ez sem volt elegendő, hogy a büdzséről alkotott nagykép érdemben megforduljon.
A Moody's Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet felminősítette az izlandi kormány hosszú távú kibocsátói besorolását. A minősítés A2-ről A1-re javult, a kilátás pedig pozitívról stabilra változott - írta meg a Moody's.
Az argentin gazdaság továbbra is recesszióban van, de a szakértők szerint már látszanak a kilábalás jelei. A Reuters hétfőn közzétett felmérése alapján az ország gazdasága a második negyedévben 1,4%-kal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest.
Ha fokozódnak az amerikai gazdaság nehézségei, akkor ezúttal nem lesz olyan szereplő, aki hatékonyan kisegíthetné a gazdaságot, erre ugyanis a monetáris és a fiskális politika sem lesz képes – figyelmeztetett Zsiday Viktor a Hold Alapkezelő csütörtöki webinárján.
Idén augusztusban 414,4 milliárd forintos deficittel zárt a költségvetés, ami a valaha volt legnagyobb nyolcadik havi hiány. Vagyis a júliusban látott kellemes meglepetés csak átmeneti volt a büdzséfolyamatokban. A PM egy érdekes félmondatot is elejtett a rövid közleményben: "a kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását és amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt".
A hiány fokozatos csökkentésére tett erőfeszítésekről, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási nehézségeiről, valamint a célzott gazdasági ösztönzőkről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. Elmondása szerint a kormány olyan programokat tervez, amelyek célzottan segítik a vállalkozásokat, miközben továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek a költségvetési fegyelem betartására. A miniszter optimistán nyilatkozott az Európai Unióval folyó deficittárgyalásokról is, valamint arról, hogy a kormány dolgozik azon, hogy Magyarország minden felfüggesztett uniós forrást megszerezzen.
Orbán Viktor miniszterelnök lemond költségvetési konszolidációs ígéreteiről, hogy kiadási hullámot indítson el - tudta meg a Bloomberg hírügynökség a helyzetet ismerő forrásoktól. A költségvetési politikában tervezett váltás a novemberi amerikai elnökválasztás és az ország hitelminősítői felülvizsgálata után következhet be. A hírügynökség úgy tudja: lakásvásárlásra vonatkozó adókedvezmények is lehetségesek. Frissítés: a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta a hírt, álhírnek nevezte azt.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.
Magyarország csak akkor tudja csökkenteni 2024-ben a GDP-arányos államadósságát, ha sikerül az idei költségvetési hiányt a felülvizsgált célértékre csökkenteni – nyilatkozta a Reutersnek a Költségvetési Tanács elnöke.
Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn Brüsszelben egyértelművé tette, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamának kötelessége betartani a közös költségvetési szabályokat.
Spanyolország gazdasága az idei év első felében kimagasló teljesítményt nyújtott, ami alapján a 2024-es növekedési előrejelzést 2,4%-ra, míg a 2025-ös előrejelzést 2,2%-ra módosították. Ez jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett számokat - közölte Carlos Cuerpo gazdasági miniszter vasárnap.
A legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai régiós (CESEE) országban a gazdasági fellendülés 2024 első negyedévében lendületet vett, az éves növekedés a törökországi 5,7%-os bővüléstől az észtországi 2,4 százalékos visszaesésig terjed. Magyarország az abszolút középmezőnyben van a 2 százalékosra várt GDP-növekedésével. A régióban a gazdasági fellendülés azonban továbbra is egy oldalról fűtött: a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások élénkülnek, de az ipar és az export továbbra is küszködik. Ennek oka a legtöbb vizsgált ország fő kereskedelmi partnerének, Németországnak a gyengélkedése – derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (WiiW) közép-, kelet- és délkelet-európai régióra (CESEE) vonatkozó nyári előrejelzéséből.
Franciaország államháztartása és növekvő hiánya egyre nagyobb aggodalomra ad okot, ami "veszélyesen kiszolgáltatottá" teszi az országot egy újabb makrogazdasági sokk esetén - figyelmeztetett hétfőn a nemzeti számvevőszék, a Cour des Comptes.
Az Európai Bizottság a hírek szerint a következő francia kormánytól több mint 15 milliárd eurónyi költségvetési kiigazítást vár el, hogy megfeleljen az EU-s pénzügyi előírásoknak. Eközben a leköszönő kormány már egy 10 milliárd eurós konszolidációs csomagot mutatott be.
„Év végére a hiány kedvezőbb lehet a tervezett 4,5 százaléknál, mivel a jelenlegi költségvetési pálya tartható” – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A kormány különféle intézkedésekkel, mint például a multinacionális vállalatokra és pénzintézetekre kivetett védelmi hozzájárulással, már idén 400 milliárd forint pluszbevételt vár.
François Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy bármilyen kormány is alakul, Franciaország nem növelheti tovább a költségvetési hiányt, és nem róhat további adókat és költségeket a vállalkozásokra.
A hétfő esti közlönyből kiderült: a kormány 369 milliárd forinttal csökkentette az idei költségvetés kiadási oldalát. Főként beruházásokat vág vissza a kormány, és a kiadáslefaragás teljes összegét egy bizonyos tartalékalapba helyezte. Cikkünk eredeti verziójában ezt a kiadáslefaragást úgy értelmeztük, mintha új intézkedés lenne, viszont később kiderült: valójában időben összecsúsztak a kormányzati bejelentések, és ez a mostani kormányrendelet az áprilisban már bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás részleteinek a kibontása.
A forint a mai kormányzati bejelentésekre gyengül, ám tartós gyengülésre emiatt nem kell számítani, a kereskedési sávból most sem lépett ki a jegyzés – nyilatkozta lapunknak Kolba Miklós az ING Banktól, aki szerint a piacot most sokkal jobban érdekli a héten érkező magyar inflációs adat.
