A gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés és folytatódott az infláció csökkenése, ami az előrejelzés távlatában az aktivitás fokozatos bővülésére enged következtetni - írja az Európai Bizottság friss, tavaszi előrejelzésében, amelyre érezhetően rányomták a bélyegüket az utóbbi egy-két hónap élénkülésre utaló gazdasági adatai.
Magas a magyar költségvetési hiány, az infláció nem éri el a jegybanki célt, ez pedig veszélyt jelent a forint árfolyamára is akkor, ha a világgazdaság kibillen a mostani, kényes egyensúlyából - vélte Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Videoton székesfehérvári konferenciáján.
Szaúd-Arábia már a hatodik egymást követő negyedévben jelentett költségvetési hiányt, mivel a tőkekiadásokra és más területekre fordított kiadások növekedése meghaladta a bevételek növekedését.
Az előrejelzéseket készítő amerikai gazdasági és piaci elemzőknek ismét nehéz dolguk van. Tovább tetézi a gondokat, hogy míg 2023-ban a vártnál jobb adatok okoztak meglepetést, addig 2024-ben a tényleges adatok a prognózisokhoz képest sokkal kedvezőtlenebbek lehetnek.
Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, de olyan nagy államok is, mint Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba az Európai Bizottságtól. A túlzott állami kiadások miatt lép majd Brüsszel, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek.
A hitelminősítő előzetes közzétételi naptárjának megfelelően a Standard and Poor's péntek este megjelentette értékelését Magyarország adósbesorolásáról és véleményt mondott a magyar gazdaság folyamatairól, kilátásairól. Ezek szerint változatlanul BBB mínusz kategóriában hagyta a besorolást, és a kilátáshoz sem nyúlt, az továbbra is stabil. Az S&P döntése megegyezik az előzetes elemzői várakozásokkal. A hitelminősítő szakembereinek előrejelzésében ugyanakkor kiderül: kétségbe vonják a kormány költségvetési hiányt lefaragó terveit, illetve annak hatásosságát, és számításaik szerint idén 75,6%-ra ugrik a GDP-arányos adósságráta, ami jövőre is ugyanitt fog stagnálni, sőt 2026-ban 75,7%-ra emelkedik, majd onnan kezdhet csökkenni. A hitelminősítő döntésére reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Kormányinfót tartott ma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány nem támogatja, hogy az EU közös adósságot bocsásson ki, és ennek magyarországi jóváhagyását parlamenti minősített többséghez köti. Emellett beszélt még a kínai elnök érkezéséről, üzemanyag-árstopról, a reptérvásárlásról, a Spar bepereléséről és a háborúról is. A reptérvásárlás kapcsán elmondta, hogy teljes megállapodás született, a bejelentés napokon, heteken, akár hónapokon belül megtörténhet. Beszélt a Spar-ügyről is, elmondta: a kormány jó hírnév megsértése miatt pereli be az áruházláncot. Szó esett még az EP és amerikai választásról is.
A francia kötvénypiacok próbatétel elé néznek, mivel három hitelminősítő is ítéletet mond Franciaországról. A Moody's Ratings és a Fitch Ratings pénteken vizsgálja felül Franciaország hitelminősítését, és a piac a kilátások esetleges negatívra való leminősítésére számít. Az S&P Global Ratings a jövő hónapban mond ítéletet, ami tényleges leminősítést eredményezhet – Bloomberg.
Számos sebezhetőséget azonosított az Európai Bizottság a magyar makrogazdasági kilátásairól szóló részletes elemzésében. Kockázatosnak látják a még mindig meglévő árnyomást, a jelentős külső és kormányzati finanszírozási igényeket, valamint a kínai beszállítói láncok miatti geopolitikai helyzet esetleges kedvezőtlen változását. Az új egyensúlytalansági jelentésében az uniós végrehajtó testület óva inti a kormányt attól, hogy visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához, valamint felróják, hogy a monetáris transzmissziót is akadályozták a kabinet korábbi döntései.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Az év első három hónapjában az áfabevételek még mindig gyengén muzsikálnak, a kamatkiadások mindenre rátelepednek, a közösségi közlekedésre most kirívóan többet költ az állam, viszont a rezsivédelmi kiadások visszafogottabbak. Ezt lehet kiolvasni az államháztartás idei első negyedéves részletes folyamataiból, ami tulajdonképpen nem hozott nagy meglepetéseket, hiszen a magyar gazdaság tavalyi recesszióból történő kilábalása is lényegesen lassabb, mint korábban várták.
Újabb részletek váltak ismertté az idei évre tervezett 675 milliárd forintos egyenlegjavító költségvetési csomagról. A kormány egyszerre állítja azt, hogy az állami beruházások ilyen mértékű visszafogása hatásos lesz a büdzsére nézve, de közben nem rontja a gazdaság teljesítményét. Bemutatjuk, hogy a látszólagos ellentmondást hogyan lehet feloldani.
Véleményezte a 2023-as költségvetés végrehajtását és az államadósság tavalyi alakulását a Költségvetési Tanács, melynek ez az első hivatalos, nyilvánosságra hozott dokumentuma Horváth Gábor elnök hivatalba lépése óta. Ebben többek között arra is felhívta a figyelmet a testület, hogy mivel tavaly a vártnál lényegesen magasabb lett a deficit, ezzel elakadt a deficit csökkentési folyamat.
A magyar költségvetési elcsúszás növeli az adósságcsökkentéssel kapcsolatos bizonytalanságot - figyelmeztetett pénteken a Fitch Ratings hitelminősítő. Idén év végére például emelkedő államadósság-rátát vetít előre, és egyértelmű üzenetet is küld: ha tartósan lazább lesz a költségvetési politika, akkor az negatív minősítési lépést vonhat maga után.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Ma mutatta be a versenyképességi programját a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nagy Mártont az esemény után a Bloomberg szólaltatta meg, és a miniszter beszélt a költségvetés helyzetéről.
Márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes adatközléséből. A költségvetés elcsúszására jellemző, hogy ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiányv 92%-át is meghaladja. Nem véletlen, hogy a kormány felülvizsgálta az idei évi büdzsét, de a kép így sem megnyugtató: a frissített (közel 4 ezer milliárd forintos) hiánytervnek is 58%-át adja ki az év első negyedének gazdálkodása. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány újabb, az idei költségvetés egyenlegét javító intézkedésekre készül.
Lengyelország pénzügyminisztériuma szerint az ország a GDP 5,1%-os hiányával számíthat arra, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indít ellene.
A szlovák kormány 2025-re tervezett, 1,4 milliárd eurós költségvetési konszolidációs csomagja a GDP mintegy 1%-át érinti, célja pedig, hogy 2027-re a költségvetési hiányt az EU által előírt 3%-os felső határ alá csökkentse - közölte Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter.
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
